Zoboralja magyar szervezetei – a Zoboralji Kulturális és Információs Központ, a Csemadok Nyitrai Területi Választmánya, a Nyitra és Vidéke Célalap, az Esterházy János Szülőföldjéért Egyesület és az alsóbodoki Magyar Tannyelvű Magán-szakközépiskola – az idén is közös megemlékezést szerveztek az 1848/49-es szabadságharc kitörésének 169. évfordulója alkalmából március 19-én. A vidék magyarsága ezen a napon Esterházy János emléke előtt is tiszteleg.
Immár hagyomány, hogy a szombathelyi Bolyai János Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium, az alsóbodoki szakközépiskola testvériskolájának küldöttsége is Zoboralja magyar közösségével ünnepel.
Pográny községben volt a rendezvény első megállója, ahol dr. Molnár Imre, a pozsonyi Magyar Kulturális Intézet igazgatója ünnepi beszédét követően Csehi József, a Rákóczi Szövetség Szombathelyi Alapszervezetének elnöke és ifjabb Csámpai Ottó, az Esterházy János Szülőföldjéért Egyesület alelnöke leplezték le a Nyitra-vidék első köztéri Esterházy-emlékművét. A Pogrányi Magyar Tannyelvű Alapiskola diákjainak ünnepi műsora után a vidék magyar szervezeteinek képviselői rótták le tiszteletüket a Felvidék mártírpolitikusa előtt.
A nyitrai városi temetőben Erdősi Imre honvédpap sírjánál dr. Kapiller Sarolta, a Kőszegi Járási Hivatal vezetője ’48-as verssel köszöntötte az emlékezőket. Balázs Mihály, a Petőfi Sándor Program ösztöndíjasa ünnepi beszédében ismertette a forradalom előzményeit, majd kiemelte a honvédpap branyiszkói hőstettét. A nyitrai megemlékezés koszorúzással és a Himnusz eléneklésével zárult.
A nyitraújlaki Esterházy-sírkert előtt Karol Bútora, a község önkormányzati képviselője üdvözölte az emlékezőket. Dr. Gyurácz Ferenc, a Vasi Szemle főszerkesztője beszédében kiemelte: „Esterházy János bizonyította, hogy igenis lehetséges erkölcsösen politizálni, hogy a politika és az erkölcs nem zárják ki egymást.” A szónok elmondta, Európa a változások korába lépett és hogy leépülés következik-e, vagy másodvirágzás, az nagy részben azon múlik, hogy vissza tud-e hajolni azokhoz a forrásaihoz, melyekből Esterházy is táplálkozott: a keresztény és nemzeti szolidaritás és szeretet eszméjéhez, amely ezer éven át megtartotta az európai népeket. „Mert igazán együttműködni nem az önmagukat lebecsülő, őseik kultúráját fellazítani kész, etnikai vegyes pártokat erőltető egyéni érdekhajhászók tudnak, hanem azok, akik magukban is és másokban is megbecsülik a sajátosat, az egyedit.”
A nyitraújlaki római katolikus templomban Ďurčo Zoltán, a Nyitrai Egyházmegye püspöki helynöke celebrált szentmisét az újlaki gróf Esterházy család emlékére Esterházy János halálának 60. évfordulóján. „Mi magyarok azt szeretnénk, hogy az igazságtalan ítélet miatt rehabilitálják Esterházy Jánost, aki a magyarok szenvedő Krisztusa. Népünk javára és üdvösségére válik az a szenvedés és keresztút, amit végigjárt. Miközben boldoggá avatását szorgalmazzuk, nem szabad elfeledni, hogy aki Isten kegyelmében hunyt el, már a halál kapuját átlépve boldog”- hangzott el a prédikációban. Az emléknap utolsó felvonásaként Ďurčo Zoltán püspöki helynök megáldotta és megszentelte a Pogrányban felavatott Esterházy-emléktáblát.
Forrás: Tóth Klára, Felvidék.ma
