LUKANÉNYE. Lénár Károlynak állítottak szobrot Lukanényén. Az egykori pápai káplán arcát Mag Gyula formálta meg. A szobrot a magyarországi Emberi Erőforrás Minisztériuma és a Nemzetpolitikáért Felelős Államtitkárság támogatásával a község állította.
Lénár atya a legvadabb szocializmus idején teljesített szolgálatot, s mivel két társát megpróbálta kijuttatni Rómába, hogy beszámolhassanak az itteni vallásüldözésről, rendszerellenes tevékenység miatt 17 év börtönbüntetésre ítélték. 1951-ben a falu határából hurcolták el. A községben nagyon tisztelték az akkor még fiatal papot, mert szeretetre, imádságra tanította őket.
“Bízok benne hogy ez a kiállása a falunak nemcsak a falu krónikájába került bele, hanem a felvidéki magyarság történelmének legszebb napjai közé is bekerül majd” – mondta Molnár Imre. A Pozsonyi Magyar Intézet igazgatója a szoboravatáson a lukanényeiek hihetetlen összefogását hangsúlyozta. A helyiek ugyanis tudták, hogy üldözik a papjukat. Éjjel nappal őrizték, a saját testükkel védték őt. A faluban nem is tudták elfogni, pedig a rendőrök és a titkos ügynökök mindenféle trükkel, még papi álruhával is próbálkoztak.
„A keresztet mindig bátor papok hordták. Jézus sem azért jött közénk, hogy őt szolgálják, hanem, hogy ő szolgáljon” – idézték az ünnepi misén Lénár Károly gondolatait.
Az atya karizmatikus egyéniség és rendkívül művelt ember volt. Több nyelven beszélt, cellatársainak például angol órákat adott, de azt nagyon fontosnak tartotta, hogy a gyerekek anyanyelvükön tanulják meg a Miatyánkot, mint ahogy azt is, hogy az emberek, ne azért járjanak templomba, mert illik.
Lénár Károly 10 évvel ezelőtt hunyt el. Szülőfalujában, a szintén Ipoly-menti Inámban nyugszik. Élete utolsó éveit is ott töltötte. Az atya a börtönből 12 év után szabadult, ám papi hivatását még további hét évig nem gyakorolhatta. Az 1970-es amnesztiáig csak fizikai munkát végezhetett.
Bár sokat kínozták, mégsem tört meg. Mazsolából készített misebort, a szentelt ostyát csokiba mártva küldték be neki: a fogház ágya volt az oltár, így misézett. Gróf Esterházy János a mírovi fegyház udvarán neki gyónt meg utoljára. Szabadulása után Udvardon és Tardoskedden szolgált, imanapokat szervezett, a Jó Pásztor Társulat elnöke lett. Véleményét mindig is kimondta, úgy tartották róla, az ördögtől se fél. Sokan Szlovákia első magyar püspökét remélték személyében.
Forrás: hirek.sk |, szekeres – Fotó: Lichtmannegger László2015
